Múlt

A település több évezredes létét igazolja, hogy a község területén fekvő homokbányában őskori emberi csontokat és tartózkodásukra utaló maradványokat találtak. A későbbi kutatások során a kőkorszaki leletekre rétegződött avar és kelta maradványokat hoztak felszínre.

Bwuchát, Buchat Buc-ot, Bochat először 1268-ben említik az oklevelek. A falu nevének eredete az egyik forrás szerint a Bucsa patak. Más elképzelés szerint bolgár-szláv eredetű, amely a Buda névvel van összefüggésben. Fuxhoffer bencés atya, aki nagy műgonddal gyűjtötte a megszűnt kolostorok történetét úgy vélte – török nyelvtudása alapján –, hogy a Bucha, Buca nem más, mint egy őshonos szavunk, csak azt mi „Bükk”-nek ejtjük.

Fuxhoffer bencés atya gyűjtötte össze Bucsa Szent Jakab kolostorának történetét is.  Kutatásai szerint Attah - aki nem más, mint Árpád fejedelem nagybátyja – alapította, s ez volt az első olyan zalai kolostor, amely a vatikáni tizedjegyzék alapján fizetett a pápának. Eredete azonban nem igazolt, de a korabeli iratok alapján bizonyos, hogy Szent István korában már létezett. A kolostorról írásos utalásokat találunk 1217-ből és 1237-ből. Feltehetően az 1662. szeptember 24-i hadjáratban pusztult el. 1808-ban még falai álltak, de felépíteni már nem lehetett.